Környezetpszichológia – avagy a környezet hatása az emberre

Manapság sok szó esik róla, hogy az ember milyen hatással van a környezetre, a természetre, arról azonban kevesebbet beszélünk, milyen hatással van ránk a természetes és épített környezetünk.

A stressz kapcsán már volt szó róla, hogy számos stresszorral találkozunk minden nap, hiszen enélkül nincs élet. Ezeken belül beszélhetünk a környezeti stresszről, amit akkor élünk meg, amikor a környezeti feltételek nem optimálisak, és nem tudunk tenni ellenük. A környezeti stressz az immunrendszert is érinti, kardiovaszkuláris zavarokat okozhat, gyulladásos reakciókat idézhet elő. Ugyanakkor nem minden stresszor hatása egyforma: vannak olyanok, melyek inkább fizikai, míg mások elsősorban pszichés hatásokat gyakorolnak. A stresszorokat aszerint is megkülönböztetjük, hogy akutak, tehát időlegesen fennállók, vagy pedig hosszú távon jelen vannak, azaz krónikusak. A környezeti stresszorokra adott reakciónk is lehet az „üss vagy fuss”, mely lényegében azt takarja, hogy a stresszhelyzettel szembesülve a vészhelyzet kihat a fiziológiás rendszerre, fokozott vérnyomást, magasabb vércukor szintet, az izmok feszülését, verejtékezést eredményezve. Mi történik tehát, ha ez elhúzódik, krónikussá válik? Szív- és érrendszeri betegség, magas vérnyomás; cukorbetegség; szorongás léphet fel.

Mik a főbb környezeti stresszorok?

(1) Zaj: nem kontrollálható, nem bejósolható, tartós zaj mellett az egyén irritálttá, dühössé válik; bizonyítottan fiziológiás stresszt okoz (a fentebb már említett tünetekkel). Emellett pszichés következményei a csökkent figyelem és koncentráció, az alacsonyabb memória teljesítmény, a kisebb motiváció. Jellemző a zaj áthúzódó hatása, azaz már nem zajos környezetben is érvényesülnek ezek a nem kívánatos hatások. Kutatások megállapították többek között, hogy reptér melletti iskolában tanuló gyerekeknek magasabb a stresszhormon szintje, illetve, hogy a zajos munkahelyen dolgozóknak magasabb a vérnyomása.

(2) Zsúfoltság: pszichológiai értelemben annak az észlelete, hogy az adott helyen magasabb a jelenlévők száma, mint amennyi optimális lenne. A zsúfoltság megélését természetesen befolyásolja a kultúra, a nem és az életkor is. A zsúfoltság megjelenhet lakóhelyen belül is, krónikus stresszt válthat ki, a gyermeki jóllét csökkenhet, az iskolai előmenetel nehezítetté válik, viselkedési problémákat, gyengébb immunrendszert idézhet elő.

(3) Lakhatási minőség: azok, akik zajban, rossz körülmények között élnek, magasabb stressznek vannak kitéve – szocioökonómiai státusztól, kortól és nemtől függetlenül. Gyakoribbak náluk a szorongásos tünetek, a mentális egészség zavarai, a depresszió. Egy kutatásban azt találták, hogy a rossz körülmények között felnövő gyerekek később gyengébb érzelmi és viselkedéses funkciókat, gyengébb kognitív képességeket mutattak.

(4) Lakókörnyék minősége: ide sorolható többek között a hatóságok jelenléte, kereskedelmi szolgáltatások, forgalom utazási lehetőségek, oktatás, egészségügy, zsúfoltság, toxikus körülmények stb. Ez esetben is elmondható, hogy a jobb körülmények közé költözés javítja a mentális egészséget, szubjektív jóllétet.

(5) Közlekedés, forgalom: a forgalom okozta stressz csökkentheti az egyén munkahelyi feladatok iránti motivációit, valamint negatívan hathat ki a családtagokkal folytatott interakciókra is. Azaz a dugóban tapasztalt negatív hatások áthúzódhatnak más helyzetekre is.

Szerencsére nem csak negatívumokról beszélhetünk a környezettel kapcsolatban, hiszen a természetnek számtalan egészségre gyakorolt pozitív hatása van!

(1) Levegőminőség: a fák és a növények megkötik a szennyeződéseket, melegben árnyékot nyújtanak. Ezen kívül azonban olyan anyagot is kibocsátanak, amelyet belélegezve pozitívan hatnak mentális egészségünkre.

(2) Fizikai aktivitás lehetősége: a természetben való séta, biciklizés kevésbé kimerítő, valamint lelkileg sokkal nagyobb feltöltődést eredményez, mint ha ugyanezt betonon végezzük. Megfigyelések szerint a szabadban játszó gyerekek sokkal kreatívabbak, többet explorálnak.

(3) Társas kohézió lehetősége: az olyan természetes közegek, mint a parkok, zöld területek, jó lehetőséget teremtenek a társas kapcsolatok, a kohézió kialakítására.

(4) Stresszcsökkentés: a természetes hangok, látványok nyugtatóan hatnak ránk, csökkentik a mentális és fizikai feszültséget. Már csupán az is, ha ablakból, képeken, videón szemléljük a természetet, pozitívan hathat!

Mi tehát a tanulság? A környezeti ártalmakat, stresszt igyekezzünk minél inkább kivédeni, változtatni rajta, hatékonyan megküzdeni vele. Tanuljunk meg szakembertől relaxálni (pl. autogén tréning; progresszív relaxáció); illetve alkalmazzunk légzéskontrollt a feszültség csökkentésére (pl. forgalmi dugóban ülve vagy zsúfolt helyen). Amikor pedig tehetjük, legyünk minél többet a gyógyító természetben: mozogjunk, olvassunk, tanuljunk egy parkban vagy erdőben; üljünk ki egy vízpartra pihenni, túrázzunk a hegyekben. Ezek olyan tevékenységek, melyeket szinte ingyen vethetünk be a stressz csökkentésére, viszont annál hatékonyabbak! Fontos azonban, hogy az adott helyen, legyen az egy park, vízpart vagy erdő, biztonságban érezzük magunkat, ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy ki tudja fejteni restoratív hatását a környezet. Válasszunk tehát olyat, ami harmonizál személyiségünkkel, semmit sem kell erőltetni.