Mentális egészség világnapja alkalmából: Pozitív pszichológia

A pozitív pszichológia röviden összefoglalva a jóllét és annak elérésének tudományos tanulmányozása. Megjelenése Martin Seligman és Csíkszentmihályi Mihály nevéhez köthető. Olyan népszerű témákkal foglalkozik, mint bölcsesség, boldogság, az élet értelme, hogyan lehet jól lenni stb. A pozitív pszichológia nem mentális betegségekben és patológiákban gondolkozik, hanem a pozitívumokra, erősségekre, képességekre koncentrál. Két fontos fogalma az szubjektív jóllét és a szubjektív élmény (flow).

Mi tehát a szubjektív jóllét, hogyan tudjuk meghatározni? Tulajdonképpen a szubjektív jóllét nem más, mint a személy saját életével kapcsolatos kognitív és affektív értékeléseinek összessége. Alapvető komponensei a gyakori pozitív érzelmek, a negatív érzelmek relatív hiánya, az élettel való általános elégedettségérzet (pl. munka, egészség, család). Az érzelmek kapcsán kihangsúlyozandó, hogy a pozitív és negatív érzelmek egyensúlya a fontos!

Seligman szerint a szubjektív jóllét maga a boldogság, amit három komponensre lehet bontani: pozitív érzelem, elmélyülés és értelem – azaz a boldogság szerinte ebben a három alakban jelenik meg, és ezek mérhetők is. Többféle jóllét létezik tehát, mindenkinek más és más jelenti a jóllétet, boldogságot, ezért nevezzük szubjektívnek. Éppen ezért fontos, hogy ne hasonlítsuk az életünket másokéhoz, és ne is ítélkezzünk mások életmódja felett!

Az éremnek ugyanakkor két oldala van ezúttal is: legújabb kutatások felhívják a figyelmet a túlzó pozitivitás jelenségére. Azt hangsúlyozzák, hogy a pozitív érzelmek átélése sem tekinthető mindig kívánatosnak, adaptívnak. Egyes nézőpontok szerint hat szempontból lehet problémás a túlzott pozitivitás: (1) ha a pozitív érzelmi válasz eltúlzóan intenzív; (2) ha nem illeszkedik a helyzethez, amelyben jelentkezik; (3) ha egy túlságosan szelf-fókuszú pozitív érzelem (pl. büszkeség) nehezíti, hogy a személy másokhoz kapcsolódjon; (4) ha a személy nem képes kontrollálni a pozitív érzéseit; (5) ha a pozitív és negatív érzések közötti váltás váratlan és túl intenzív; (6) ha a személy túl nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy küzdjön a boldogságáért. Ne essünk tehát át a ló túloldalára, ha a pozitivitásról van szó; mint oly sok más esetben, ezúttal is az optimális egyensúly a cél.

Mit nevezünk flow-nak? A flow-élmény egy teljesen összpontosult állapot, mely során az ember figyelmi fókusza egy dologra összpontosít, a motiváció pedig a maximumig fokozódik. Elménk teljesen elmerül abban, amit éppen csinálunk, szinte lebegünk. A flow a koncentráció magas fokát igényli, mely együtt jár a feladatban való elmélyüléssel. A cselekvés tudatossága, az öntudat csökkenése, az idő értékelésének megváltozása jellemzi a folyamatot, mely hatalmas szabadságérzéssel, élvezettel és a beteljesülés érzésével jár. Flow élmény tehát bármilyen helyzetben elérhető, amelyre igaz, hogy a feladat erőfeszítést igénylő az egyén számára (kihívás és képesség egyensúlya); világosak a célok; folyamatos a visszacsatolás; intenzív, fókuszált a figyelem és megvan a tevékenység feletti kontroll. A cél, hogy megtaláljuk saját magunk számára ezt a tevékenységet! Néhány példa: jóga, tanulás, zenélés, meditáció, hegymászás, tánc...a lista végtelen és teljesen egyénfüggő.

A pozitív pszichológia tehát a pszichés jóllétet, a mentális egészséget helyezi előtérbe, aminek megóvása és fejlesztése mindenkinek saját felelőssége. Ne feledjük, manapság már bizonyított tény, hogy amennyiben a lelkünk nincs rendben, az előbb-utóbb fizikai tünetekben is megnyilvánul – gondoljunk csak a stresszre. Éppen ezért lelki erőnlétünk ugyanolyan törődést igényel, mint fizikai erőnlétünk, és a jó hír, hogy valóban fejleszthető! Bagdy Emőke – Pszichofitness című könyvében ír ennek kapcsán a kacagás, kocogás, lazítás, érintés és segítés fontosságáról, melyek úgynevezett „vitalitásgenerátorokként” mind hozzájárulnak jóllétünkhöz.

Mit is jelent ez? Nevessünk minél többet, legyünk fizikailag aktívak, legyen saját magunkra én-időnk, pihenjünk, gondoskodjunk a körülöttünk élőkről - ha máshogy épp nem is tudunk, akkor egy kedves érintéssel. Ezen kívül öntsük ki lelkünket olyanoknak, akikben teljes mértékben megbízunk; ha pedig úgy érezzük, egyedül nem tudunk megbirkózni problémáinkkal, forduljunk szakemberhez segítségért! Ha ezeket betartjuk, biztosak lehetünk benne, hogy sokat teszünk mentális egészségünkért, lelki fittségünkért.